|
Ami különleges hely volt a túrán, az az Abu Nuhas zátony. A Hurghadától kb. 3 óra hajókázásra lévő zátony érdekessége, hogy közvetlen a Szuezi csatorna kijárátában van, a nyilt vizen. Mivel a csatornát végignavigáló kapitányok sokszor tévesen azt hitték, már nyiltvízen vannak ahol nincs zátony, és átadták a kormányt a matróznak / robotpilótának, sokan belerohantak, tipikusan teljes gázzal. A zátony északi, tehát a csatorna felöli oldala tele van ronccsal, sajnos elég gyorsan több száz méterre esik a mélység, így a roncsok nagyrésze elérhetetlen mélységben tanyáz. Van azért a merülhető mélységben is látnivaló, a zátony tetején kandikál pár roncs, és a 30-as platón is hever néhány. Ezekből merültük meg a két legérdekesebbet, a Carnatic és a Ghiannis D roncsát.
A Vörös tengeren 1-2 téli hónapot kivéve tipikus széljárás az észak-i, ezért aztán a zátonyok ezen része nem valami barátságos általábban, az Abu Nuhashoz is a távolság és a hullámzás miatt jellemzően csendesebb időben érdemes menni, bár a merülések között a hajó el tud bújni az egyébként méretes zátony védett részére. Nos, nekünk mázlink volt, pont úgy terveztük ezt a merülési napot, hogy kifogtuk egy totális szélcsendet. Ilyent még nem láttam a Vörös tengeren, semmi hullám nem fodrozta a vizet, mint nyári kánikulában a kertitó kb. úgy nézett ki a nyíltvíz. A távolság és a várható nagy hullámok miatt a bázis jófejségből erre a napra ideadta a Boshra nevű szafari hajóját, és velünk tartott Mark is, mert Nadír nem ismerte a roncsokat, így az út pláne szuper konfortosnak indult. A felárban 3 merülés, és napi folyamatos zabálás is benne volt.
|
