A hajó közepe lenullázva, az orra és a tat maradt épen, ebből az utóbbi az érdekesebb, így mi is a tatot merültük meg. A hajó mocsok nagy, a hátsó rész pedig beúszható, így a csapat képzettebb vagyis inkább vállalkozó kedvű tagjai Mark vezetésével behatolhatott a roncs belső részeibe. A hajó kb. 45 fokban az oldalára dőlt, plussz az orrával ferdén a zátonyon fekszik, így a folyosókon való úszkálás finoman szólva is kihívást jelent az embernek. Konkrétan rohadt nehéz lebegni egy szűk folyosón, ami minden irányban ferde, nem is nagyon sikerült szinte senkinek a kb. 8000 merüléses Mark-ot kivéve úgy végigmenni a folyosókon, hogy itt-ott kézzel ne kelljen ellökni magunkat a falaktól. A behatolást a szellőző rendszer rácsainál kezdtük, mint a "könnyebbik" úton ( csukafejes a hajóba, hogy a palack is beférjen . ), "le" merültünk a gépházba (azért idézőjelben, mert a hajó dőlés miatt a hajó feneke felé mozgás és a valódi le irány nem ugyanaz) ahol a motor és szelephimbák megtekintése után irány a motorok alá egy szűk járaton. Innen ki egy másikon, aztán tekergőzés a folyosókon a hajó kabinjai végiglátogatásával (vicces Nadir beült az egyik WC-be, majd az előtte elhaladó és bekukkantó búvárok örömére integetett, hogy foglalt! ;-) ), míg végül a hajó hátulján lévő két szűk ajtó kiérkeztünk. Naggyon buli volt, igazán szép a hajó belülről is, megéri bemenni annak, aki nem fél a zárt terektől. A behatolás előtt és után is körbenézegettük a roncsot kívülről, elég friss még, nincs tele korallokkal így jól felismerhető még rajta minden elem. Kapitányi fülkéből a kormányt persze már rég ellopták, de azért az oszlopnál lehet fotózkodni, és a hajó jellegzetes U alakú daru pillérei valamint a híres D betűvel díszített kéménye is szép látvány nem is beszélve a felépítményekről. Összességében egy nagyon impozáns, behatolásos roncsmerülésre is alkalmas hajó a Ghiannis D, ajánlom mindenkinek a meglátogatását ha Hurghadában jár.
|
||||||
|
