Figyelmeztetés! Az itt leírtak az én személyes szubjektív véleményemet tükrözik, semmiféle felelősséget nem vállalok az ezek miatt bekövetkezett eseményekért.

A búvárkodásról
Bizonyára érdekel a búvárkodás, ha erre az oldalra tévedtél. Szeretnék némi téveszmét eloszlatni a búvárkodásról, és a teljesség igénye nélkül leírni, amit egy laikus megkérdezni szokott tőlem ezzel a sporttal kapcsolatban.

Én és a búvárkodás
Engem a búvárkodás gyermekkorom óta vonz, amikor az általános iskola végén megkérdezte a továbbtanulási tanácsadó hogy mi szeretnék lenni, én habozás nélkül rávágtam, kutató búvár. Akkor sajnos kiderült, hogy a búvárkodás szakma nem az amit én a TV-ben láttam ( a víz alatti hegesztés és hasonlók pedig nem vonzottak ), ezért aztán kissé más irányban indultam el az élet rögös útján, de a merülés iránti vágy tovább élt bennem. Amikor egy barátom említette, hogy egy ismerőse búvárkodik, én teljesen meglepődtem, hogy a búvárkodás mint hobbi létezik, és ezt itthon Magyarországon meg lehet tanulni.

A kezdetek
Kiderült, hogy ez az egész nem egy nagyon különleges dolog, csupán én nem tudtam róla. Búváriskola van vagy száz Magyarországon, szinte minden jelentősebb városban akad egy klub, ahol, vagy akinek szervezésében lehet tanulni. Hazánkban főleg az USA-ból vagy Nyugat-európából indult és mára világszerte elterjed oktatási rendszerekben lehet tanulni (NAUI, PADI, SSI, CMAS, stb). Mostanában jelent meg egy magyar rendszer is, a UEF, egyenlőre még nem igazán ismert világszerte, de ez változóban. Ezeken a rendszereken kívül van még egy csomó, csak hogy egyszerű legyen a sporttal kacérkodó leendő búvár élete.
Ezzel kapcsolatban az én személyes véleményem az, hogy az oktatás minősége az oktatón és nem a rendszeren múlik. Ennek ellenére érdemes olyan rendszert választani, akiknek a kártyájával bizton merülhetünk akár a távoli Ausztráliában is.

A tanfolyam
Szinte minden boltban, klubban folyik oktatás, menj be, beszélgess az oktatóval, kérdezd meg mit kapsz pontosan a pénzedért! Boltokról, klubokról listát talász pl. a linkek oldalamon vagy a buvar.lap.hu-n.
Tipikus kérdések: benne van-e az árban a -tankönyv, -felszerelés és uszodabérlés, -nyiltvizi merülésnél a cuccbérlés és palacktöltés, - a kártya díja, stb.
Ha kiválasztottuk a számunkra szimpatikus oktatót és rendszert, akkor iratkozzunk is be. A búvárkodásban többféle fokozatot lehet elérni, ezeket angol nevükön szoktuk hívni.
Néhány szint a teljesség igénye nélkül: Az alap a nyíltvizi búvár, az Open Water Diver. A következő a haladó búvár, az Advanced Open Water Diver. Ha nem csak hobbi búvárként akarunk ténykedni, hanem pénzt is keresni akkor jön a Búvár mester vagyis a DiveMaster esetleg az Oktató - Instructor fokozat. Természetesen ezeken kívül rengeteg egyéb szint van, el lehet menni pl. a technikai búvárkodás irányába, erről később. Az én kártyáimat itt megnézheted.
Számunkra az első lépés a nyíltvízi, tehát az Open Water szint megszerzése. A búvárkodás kissé veszélyes sport, ezért vannak kritériumok a jelentkezővel szemben, mint pl. a megbízható úszni tudás vízfelszínen és alatt, de orvosnak is meg kell vizsgálnia, hogy alkalmas vagy-e búvárnak.
A tanfolyam jellemzően 1-2 hétig tart, esténként elméleti oktatás, és mondjuk 2 hétvége gyakorlat. Ettől persze el lehet térni, de ha 15-20 óránál sokkal kevesebb az elmélet, és mondjuk 4 tisztán vízbentöltött óránál/fő az uszoda, akkor kezdjünk el gyanakodni. Az elméleten megtanuljuk a búvárkodás alapjait, a felszerelés használatát, tanulunk a merülés élettani hatásairól, merülés tervezést és még sok mindent. A hétvégéken először medencében majd valamilyen nyíltvízben (pl. bányató vagy jobb esetben valamely közeli tenger) elsajátítjuk a felszerelés használatát, és némi vízbiztonságra teszünk szert. A végén egy elméleti tesztet és gyakorlati feladatokat kell végrehajtani ahhoz, hogy vizsgázott búvárok lehessünk.
Az egész nagyon hasonlít az autóvezetésre, a vizsga után itt is gyakorolni kell, hogy az ember ténylegesen jó búvár legyen. Az elején bizony még le-lefulladt az autó az elindulásnál, a búvárkodásban is idő kell, hogy minden rutinosan menjen. Bár az egész sport nagyon biztonságosra és könnyűre lett fejlesztve, azért a veszélyeket soha nem szabad lebecsülni.
A tanfolyam után jogosultak vagyunk búvárfelszerelés vásárlásra és bérlésre (bizony, bérelni pl. búvár kártya nélkül nem lehet!), túrákra menni, stb.

Jó-jó, de mégis mondj már valamit a búvárkodásról!
Egy teljesen laikus fejében rengeteg kérdés merül fel, ezekre próbálok egy kicsit válaszolni. A hobbi búvárkodáshoz sűrített levegőt (és nem oxigént, mint ahogy azt sokan tévesen hiszik) használunk, amelyet tipikusan 200 bar nyomással préselnek bele a 10-18L-es palackba speciális tiszta kompresszorokkal. Egy merülés a búvár egyénétől a merülés mélységétől, a levitt levegő mennyiségétől stb. függően 25-80 perc körül mozog, tipikusan 35-45 perc.
A maximálisan megengedett mélység sűrített levegővel 40 méter, speciális vizsgával 50-55m, de a merülések tipikusan 15-30m között történnek. A határok miértjéről majd a tanfolyamon többet tanulsz, legyen elég annyi, hogy az un. mélységi mámor már 30m körül elkezdődhet, és 70 méter környékén már szinte biztos a halál a sűrített levegős búvárnak.
A búvárkodás nem nehéz sport, nem igényel különleges fizikumot, bár egy komplett felszerelés bizony 30-35 kg, és az meg kell tudni mozdítani. Vígasztaljon, hogy mindez a vízalatt súlytalan, de a felszínen aztán .. huh, nagyon rosszul tud esni, ha "megjön a gravitáció".

Na de mégis mire ez a sok szint ?
A búvárkodást a veszélye miatt próbálják szabályozni, ezért bizonyos dolgokat speciális vizsgák vagy szintek eléréséhez kötnek. Egyes helyeken és rendszerekben pl. a "sima" Open Water kártyával 18m mélység alá nem engednek merülni, az ennél mélyebb helyekre csak haladó vagyis Advanced OW búvárt engednek.
40m alá sűrített levegővel csak speciális tanfolyamok elvégezése után lehet menni, de 50-55 méter alá egyáltalán nem szabad. Az ezalatti területek már erősen a technikai sport kategóriába tartoznak, ahol speciális gázkeveréket és nem sima sűrített levegőt használnak a merüléshez, és a merülés is szigorúan, percre előre meg van tervezve. Léteznek még un. kiegészítő képesítések/ tanfolyamok, mint a mentőbúvár, búvárfotós, roncsmerülő, nitrox, stb.
Átlagos nyaralós hobbi búvár számára egy haladó (Advanced Open Water) szint jellemzően elég.

És mibe kerül ez a buli?
Egy kezdő tanfolyam költsége kb. 45e ft + 30 USD kártyadíj, de az alapfelszerelés (ABC) megvétele, utazás a nyilvizi merülésre, stb. után ez bizony súrolhatja a 100e ft-ot is.
A felszereléseket lehet bérelni, aki keveset merül (az éves nyaralást kiegészíteni egy-két merüléssel pl.) annak mindenképpen ez éri meg jobban. Tipikusan 2-4e ft egy komplett felszerelés napi bérlése. Aki viszont komolyan és sokat akar merülni (mondjuk évi 40 merülés), annak érdemes befektetnie a saját felszerelésbe. Egy komplett cucc durván 250e ft-tól indul, határ a csillagos ég. Természetesen nem kell mindent először megvenni, a drágábbakat lehet az elején bérelni, a személyesebb dolgokat (maszk, csizma, uszony, ruha, stb) kell az elején megvenni, a palack és ólom használata pedig általábban a szervezett merülések árában benne foglaltatik.

Milyen felszerelések vannak
Erről a témáról bővebben a saját felszerelésemet bemutató részben olvashatsz, röviden: Maszk és légzőcső, valamint az uszony az alap, ezért hívják ABC felszerelésnek. Jó ha van egy búvárkés, ha beakadunk egy horgász zsinórba vagy hálóba, ki tudjunk szabadulni. Ezekkel lehet szabadtüdőzni is egyébként.
Szükség van egy mellényre (jacket) ami két dologra szolgál. Először is erre rögzítjük a palackot, másodszor a mellénybe juttatott levegővel szabályozhatjuk a víz alatt a lebegő képességünket. Szükség van természetesen egy palackra a levegőnk számára, és egy nyomáscsökkentőre (reduktor) amely az irtózatos 200 bar-os nyomás lecsökkenti, és végül a szánkba helyezett részén keresztül a levegőt a tüdőnkbe juttatja.
Továbbá nem árt egy búvárruha, csuklya, kesztyű illetve csizma sem, hogy ne fázzunk a víz alatt. Kellenek ólom súlyok (tipikusan a derekunkon egy övön elhelyezve), hogy a ránk aggatott cuccok és a saját felhajtó erőnket legyőzze, és el tudjunk merülni, ugyanis főleg a ruhának köszönhetően enélkül lebegünk a víz tetején, mint a parafa dugó.
Kell még némi műszerezettség, hogy tudjuk mennyi levegő van a palackban, milyen mélyen vagyunk, mióta vagyunk lent. Hasznos dolog ha van lámpánk, esetleg fényképezőgépünk, és a merülés biztonságát nagyban meg tudja növelni egy búvárcomputer. Mint láthatod nem kevés a cucc, ezért is kerül annyiba, amennyibe.
Ha további infókra van szükséged írj nekem, de inkább javaslom az index búvárkodás fórumot, ahol sok nálam okosabb ember szokott csevegni.

Azt hiszem ennyi információ után csak azt mondhatom irány egy tanfolyam, és a vízalatti világ !