Az ember testtömegének 60-70 %-át víz alkotja. Az emberi szervezet folyadékterének
egyensúlya az egészség egyik feltétele, ha ebben az egyensúlyban jelentős
változás áll be, a szervezet nem képes alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez
és megbetegszik. A szervezet folyadéktere felelős az anyagcsere folyamatok
fenntartásáért és azok egyensúlyáért. A folyadéktér egyik jelentős alkotója
a vér, amely oxigént és tápanyagokat szállít szöveteinkhez, és széndioxidot,
valamint salakanyagot szállít el onnan. Ha a vér mennyiségében csökkenés
következik be, nem képes tökéletesen ellátni feladatát. A szövetek nem
kapnak elegendő oxigént és tápanyagot. A csökkent vérmennyiség miatt a
szövetektől sem szállítódik el megfelelően a széndioxid és salakanyag,
így ezen anyagok felszaporodása miatt mérgezés lép fel a szövetekben.
A dehidrálódott szervezet különösen érzékeny a hőmérsékletváltozásra,
jelentősen megnő a kihűlés, vagy a túlmelegedés, a dekompressziós betegség
és a sokk kialakulásának a veszélye! Idősek és gyermekek különösen érzékenyek
a kiszáradásra.
Az ember nem is gondolná, hogy a repülős utak is a szervezet komoly kiszáradását
okozhatják, és már ott elkezdődik a dehidráció! Pedig így van. A repülő
kabinjában mesterségesen csökkentett nyomás és csökkentett páratartalom
alig észlelhető formában, de jelentősen megnöveli légútjaink kiszáradását,
így nagyon veszélyes lehet. A légkondicionáló berendezés, ami autókban,
szállodákban a kellemes hőfokot biztosítja számunkra, további folyamatos
kiszáradáshoz vezethet. Hogy ezt elkerüljük, igyunk sok folyadékot a repülőn
és megérkezéskor a szállodában. Fontos, hogy merülés előtt egy órával
is fogyasszunk körülbelül 1 liter folyadékot, ha az idő rendkívül meleg,
akár többet is.
A búvár szervezete többféle úton képes folyadékot veszíteni, gyakori ezek
kombinációja. A merüléskor belélegzett levegő hideg és száraz (a kompresszor
ugyanis páramentes, száraz levegőt sűrít a készülékbe), ezért a légutakban
nedvességet vesz fel és folyamatosan szárítja, izgatja a tüdő és a légutak
nyálkahártyáját. A nyálkahártyák bőséges váladékképzéssel védekeznek a
kiszáradás ellen, ami nagy mennyiségű folyadékvesztéssei jár. A száraz
levegő a légutakban és a tüdőben nagy mennyiségű vízgőzt vesz fel, ami
kilégzéskor a környezetbe távozik. Ez a fajta párologtatás folyamatosan
folyadékot von el a szervezettől. A sűrített levegő szárító hatását sokszor
érezhetjük, amikor merülés közben vagy merülés végén, kiszárad a torkunk.
Manapság egyes búvárfelszerelés gyártók készítenek olyan légzőautomatákat,
amelyek előnedvesítik a belégzésre kerülő levegőt, így csökkentik a szervezet
folyadékveszteségét.
Merülés
közben a szervezetre ható túlnyomás megnöveli a szervezet folyadéktereinek
nyomását, hatására a vérerekben levő vér nyomása is megemelkedik. Ezt
a nyomásnövekedést a szív pitvarában található nyomásérzékelő sejtek tévesen
vérnyomás emelkedésnek érzékelik, és beindítanak egy olyan mechanizmust,
ami a vérnyomást megpróbálja csökkenteni. Ez a mechanizmus a vér folyadékának
mennyiségét csökkenti, mégpedig vizeletképzéssel. A vizelet, mint folyadék
a vérből származik, így közvetlenül a vérből és a vér közreműködésével
a szövetekből von el vizet. A megnövekedett vizeletképzés tovább szárítja
a szervezetet. Nemcsak a megnövekedett testfolyadék nyomás, de merüléskor
a testre ható hideg, a víz jelentős hőelvonó hatása is fokozott vizeletképződést
eredményez (ezért is rendkívül fontos a megfelelően szigetelő ruházat
használata!). Az így képződött nagy mennyiségű vizelettel tovább csökken
a keringőtérfogat, súlyosbodik a dehidráció.
Már a merülési hely megközelítésekor beindulhatnak azok a folyamatok,
amik végső soron a szervezet "kiszáradásához" vezethetnek. A
melegben történő előkészületek (pl.: palacktöltés, készülék összeszerelés,
pakolás, azaz a fizikai munka), a tűző napon viselt búvárruha ( pl. parti
merülésnél) fokozott izzadáshoz vezet. Az emberi szervezet a hűtését párologtatás
révén rendszerint képes megoldani. Minél melegebb a környezet, a szervezet
annál több folyadékot választ ki a verejtékmirigyeken keresztül. A folyadék
a vérből távozik, így folyamatosan csökken annak térfogata és besűrűsödik.
Izzadással jelentős mennyiségű folyadékot vagyunk képesek veszíteni (nagy
melegben akár 3 dl folyadékot folyadékot 20 perc alatt!). Ezért fontos,
hogy meleg környezetben szinte folyamatosan pótoljuk az elvesztett folyadékot.
(Az olyan forró, de száraz levegőjű helyeken, mint a Vörös-tenger vidéke,
a jelentős verejték mennyiség szinte észrevétlenül párolog el! -a szerk.)
Izzadással nemcsak folyadék, hanem ásványi sók is távoznak a szervezetből
(ezért sós ízű az izzadság), ezeket is feltétlen pótolni kell. A nagy
mennyiségű folyadék és ásványi só vesztés fokozza az izmokban a görcskészséget.
A hajós merülések egyre népszerűbbek manapság, így egyre többen kerülnek
olyan helyzetbe, hogy nem bítják a tengeren ringó hajó mozgását elviselni,
és tengeribetegségtől szenvednek. A tengeribetegséget az egyensúlyszerv
zavara okozza, amit a hullámok okozta mozgás kelt és gyakran okoz hányást.
Hányáskor az emberi szervezet nagy mennyiségű folyadékot, ásványi sókat
és emésztő nedveket veszít. Ha nem oldódik meg rövid időn belül ez a folyadékvesztés,
életveszélyes állapot alakulhat ki. Hányás esetén ugyanis a szervezet
elvesztett folyadékát a szájon át nem lehet eredményesen pótolni -szükségessé
válhat az orvosi beavatkozás és infúzió adása! Nem csak a tengeren, de
a szárazföldön is szert lehet tenni olyan fertőzésekre (különösen azokban
az országokban, ahol az alapvető higiéniás állapotok nem megfelelőek),
amelynél a hányással történő folyadékvesztést tovább súlyosbítja a vele
együtt jelentkező hasmenés. E kettő együtt nagyon rövid idő alatt felborítja
a szervezet folyadékegyensúlyát, és életveszélyes állapotot idéz elő.
A keszonbetegségre hajlamosító tényezők között első helyen szerepel a
dehidráció. Az ilyen búvár hajlamosabb lesz a dekompressziós betegségre,
mert a besűrűsödött vérben nyomáscsökkenés hatására a nitrogén könnyebben
kiválik, és buborékot képez az erekben, szövetekben. A besűrűsödött vérben
az alakos elemek (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék)
és a vérplazma aránya a normális kb. 45%-ról akár 68%-ra is emelkedhet.
Az arány ilyen irányú eltérése már komoly keringési problémákat is okozhat.
A normális áramlási viszonyok felborulnak és a szervek, szövetek vérellátása
romlani fog. A besűrűsödött vér kevesebb nitrogént képes oldani magában,
így a szövetekben már oldódott nitrogén nem bír megfelelő ütemben elszállítódni
a szövetekb61 és így kiürülni a szervezetből. A szövetekben "rekedt"
nitrogén a nyomáscsökkenés hatására már nem bír oldatban maradni, így
gázfázisba kerül és buborékokat képez, kialakul a keszonbetegség! Ez a
jelenség tovább erősíti a nem dekompressziós merülések betartásának szükségességét.
Rehidratáló oldat 1:
1 liter vízhez adj: 1 teáskanál sót, 1 teáskanál tisztított borkőt,
1 teáskanál szódabikarbónát (sütőpor), 8 teáskanál cukrot.
Rehidratáló oldat 2.
Keverj össze 2.5 dl gyümölcslét, 2.5 dl ivóvizet, 1/2 teáskanál
sót, 1 teáskanál mézet, vagy kukorica szirupot, 1/4 teáskanál szódabikarbónát
(sütőpor).
|
A makacs fejfájás jelentkezése a kiszáradás előjele lehet. A szervezet
jelentős folyadékvesztésének legelőször jelentkező és egszembetűnőbb jele
számunkra a vizelet színének megváltozása. A normális vizelet világos
sárga színű. Ha a szervezet folyadékot veszít, a vizelet színe sötétedik,
szalmasárgává, súlyosabb kiszáradásnál barnássá válik és besűrűsödik.
Ha ezt észleljük, egyszerre kisebb adagokban, de sok folyadékot kell fogyasztanunk.
Átlagosan meleg környezetben legalább napi 2 liter folyadék elfogyasztása
ajánlott. Meleg égövi környezetben ennek a kétszeresére is szükség lehet.
Egyes folyadékok azonban, erőteljes vizeletképző hatásukkal, maguk is
növelik a szervezet folyadékvesztését. Ilyen italok a cukrot és koffeint
tartalmazó kávé, tea, és cola, valamint a szódavíz és más savas italok:
a szénsavas üdítők és a savas citruslevek, például a citromlé, a narancslé,
a grapefruitlé. Az alkohol tartalmú italok ugyancsak rendkívül súlyos
és veszélyes kiszáradást képesek okozni! Ezzel szemben a növényi rostokat
tartalmazó, nem savas gyümölcslevek, mint például a szőlőlé, almalé, baracklé,
mangólé, paradicsomlé, valamint a szénsavmentes árványvíz képesek a kiszáradást
megakadályozni. A fentiekben leírt körülmények egymást erősítő hatása
esetén, ha nem fogyasztunk megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékot,
már 1-2 nap múlva komoly, orvosi segítséget igénylő kiszáradásos állapotba
kerülhetünk.
Dr. Hajnal Gábor
NAUI Course Director
Eredeti: Submarine 2001. nyár
|