Az utolsó merülés ismét a levegőre várás jegyében telt, majd egy rövid 35 perces merülés után hazaindultunk. Ezen a merülésen még sikerült "kipipálnom" a két hiányzó látványosságot a roncson, én ugyanis nem találtam meg a WC-ket és a fürdőszobát, de két srác megmutatta őket. 3 hófehér WC csésze képviseli a mellékhelységet, és egy kád a fürdőszobát, ezzel nagyjából minden fontos látványosságot megtaláltam a Yongalán jelentem tisztelettel, ez már jó merülés volt, ennek kellett volna az 50-ediknek lenni.

Hazafele napozás, kis ebéd, logbook írás, cuccok mosása, pakolászás, majd henyélés a 7 órás úton. A tenger ismét meglepett, eddig ha nem volt hullámos, akkor is voltak apró 10-15 centis kis csapkodások rajta, de ezen a napon a tenger olyan sima volt, hogy az hihetetlen. Semmi hullám, mint egy tó, nem voltam észnél. A hajó úgy siklott a vizen mint egy kígyó, csak sssssssssssssss, semmi csapkodó hang, szikrázó napsütés, kék óceán, vitorlás hajó mi kell még. Talán egy zuhany nem ártott volna :-(
Hazafele kis idegeskedés hogy be tudunk- e menni a kikötőbe, végül sikerült becsusszanni, bár néha bizony hozzáért a tőkesúly a fenékhez, de megúsztuk. A kikötőből a hazajutás fakultatív, mivel a hazaszállításról ismét a kutya nem gondoskodott, még jó hogy a szállásom 5 perc sétára volt onnan.