Mire használjuk: A reduktor - magyarul nyomáscsökkentő - segítségével tudunk lélegezni a víz alatt. Reduktornak nevezzük az egész polipszerű képződményt, és a szájban található a képen kerek bigyót is, de ez ne zavarjon senkit.
Több fő részből áll, az első az első lépcső, amely szerepe, hogy a palackban lévő 200-300 bar nyomáson lévő gáz (jellemzően levegő) nyomását lecsökkentse kb. 10 bar-ra.
A palackhoz csatlakozását kétféle módon lehet megoldani, az első -inkább amerikában elterjedt- módszer az un. kengyeles, amikor is a palack csapját egy kengyellel szorítjuk az első lépcsőhöz. Hátránya, hogy elég nagy méretű, és egy esetleges beakadásnál könnyel leoldhat, ami végzetes lehet. A másik megoldás az un. DIN-es csatlakozó, ez látható az én készletemen is (középső kép). Ez egy pontos illesztésű menet, amelyet a palackba hajtva rögzítjük egymáshoz az I. képcsőt és a palack csapját. Megbízható kapcsolat, és kis méret a jellemzője, egyértelműen ez a jövő útja. A 300 bar-os palackokhoz csak DIN-es illesztés létezik.

Első lépcső

A második lépcső(k) szerepe, hogy ebből a 10 bar-os un. középnyomásból előállítson a búvár számára egy kényelmesen belélegezhető nyomású "levegőt". Ez a nyomás függ a mélységtől, ezért a második lépcső figyelembe veszi a ránknehezedő vízoszlop nyomását is az optimális levegőnyomáshoz. Ez bonyolultan hangzik, de gyakorlatban ez egy elmés, egyszerű mechanikus szerkezet csupán.
Léteznek un. fagymentes reduktorok is, amelyeket 10 fok alatti vízben szoktak használni. A lényege és értelme az, hogy az egyébként is hideg vizet a palackból áramló levegő tágulásakor történt hőelvonás tovább hűti, így előfordulhat jegesedés. A fagymentes reduktorok első és második lépcsője úgy van kialakítva különféle módszerekkel, hogy az alkatrészek ne tudjanak összefagyni.
A II. lépcsőből kettő darab található, az egyik a fő a másik a tartalék vagy octopus reduktor (sárga cső a nagy képen). Található rajtuk egy csutora rész, amelyet a szánkban tartva tudunk a reduktorból lélegezni.
A reduktorhoz tartozik általában még egy nyomásmérő és egy un. inflátor cső, melyről majd a Jacket-nél fogok beszélni.

Második lépcső

Konkrétumok: Az én reduktorom az angol APEKS gyármánya. Erről a gyárról annyit kell tudni, hogy Ők a beszállítói a hadsegnek, a spec. force alakulatainak, stb. A búvár mélységi rekordot is egy APEKS reduktorral hajtották végre.
Élettartam garanciát adnak mint az első, mint a második lépcsőkre, búvár berkekben egyöntetűen a legmegbízhatóbb reduktoroknak tartják az APEKS-eket. Minden modell 50+ -os, ami azt jelenti, hogy gyárilag 50 méternél mélyebb merülésre van tesztelve, és minden modell 300 bar-os.
A T20 -as széria a belépő szintű reduktora az angol cégnek, ám ez nem jelenti hogy minőségben alulmaradna a csúcsmodellektől. A kivitelezés, az illesztés minősége pontosan annyira kiváló, mint pl. egy ATX-200-as csúcsmodellé, ugyanúgy 50+ -os tesztelt és "világvége+1 nap garancia".
Amivel kevesebbet tud mint nagyobb társai az a fagymentesség hiánya (gyárilag 10 °C -os vízben garantált a működés, de 6 fokon még vígan adta a levegőt) a régebbi, klasszikus kialakítás, a felhasznált anyagok és a gyárilag nem anatómiai csutorával szereltsége. Ez utóbbi problémát minegy 700 ft-ért orvosolni lehet (a fenti képen már az anatómiai csutora látható), a kialakítás egyéni izlés kérdése, a titán első lépcső pedig irdatlanul drága (igaz jó is). Egyedüli gond az, hogy nem fagymentes, de aki már merült 6-10 fok körüli vízben, az megérti miért is nem okoz ez nekem különösebb fejfájást. Az ára majd a fele a következő szintű ATx50 -es reduktornak, szerintem átlagos búvár számára ideális készlet. A legmegbízhatóbb reduktor, és mindent tud amit egy reduktortól elvárhatunk.

Link: A gyártó lapja , a divernet.com tesztje , magyar forgalmazó az Abyss