Mire használjuk: A búvárkodás biztonságos sport, de csak ha betartjuk a szabályokat. Korlátok vannak, melyeket először tapasztalati, majd tudományos módon állapítottak meg. Ezek be nem tartása komoly -akár halálos- következményekkel járhat. Éppen ezért a búvárnak fontos tudnia bizonyos adatokat a víz alatt is, mint pl. az aktuális és legnagyobb mélységét, vagy a merülés időtartamát. Ezen adatok alapján táblázatok segítségével ki lehet kalkulálni (jellemzően még a merülés előtt), hogy mennyi időt tölthetünk a víz alatt.
Előre tervezni a merülést elég sok kötöttséget hordoz magában, a tetejében a táblázatok eléggé szigorúak - hogy mást ne mondjak mindig úgy számolnak, hogy az egész merülést a maximális mélységen végeztük az első mp-től kezdve, ami meglehetősen abszurd-. Az sem mindegy, hogy az adott merülés előtt hányszor és milyen mélyen voltunk, szóval bizony oda kell figyelni.
Amennyiben átlépjük a megengedett határokat, a merülésünk átkerül az un. dekós merülés kategóriába, ami egyébként alapesetben tiltott a hobbi búvárkodás alsóbb szintjein. A dekós merülés azt jelenti, hogy a belélegzett sürített levegőből egy egészséges szintet meghaladó mértékű nitrogén került a vérünkbe, amelyet a felszínen biztonságosan már nem lehet onnan távolítani.
Amennyiben mégis ez történik meg, a vérben lévő nitrogén buborékok formájában kioldódik, és esetleg összeállhat egy nagyobb buborékba. Ha ez eltorlaszol egy véreret annak beláthatatlan következményei lehetnek, az egyszerű rosszulléttől a bénuláson keresztül akár a halálig. Ezt elkerülendő bizonyos mélységekben (tehát nyomás alatt) bizonyos időt el kell töltenünk, hogy a nitrogén egy része távozzon a vérből. Mint látható a dekós merüléskor elveszítjük azt a lehetőséget, hogy baj esetén szabadon felússzunk a felszínre, amit egyébként a szabályok betartásával megtehetünk.
No ennyi elmélet után mire is jó a computer ?! Először is mutatja a merülésünk szempontjából fontos adatokat, mint a maximális és jelenlegi mélységet, a merülés időtartamát. Folyamatosan számolja a vérünkben lévő nitrogén mennyiségét akár több merülésen több napon keresztül is, és azt figyelembe véve mutatja a merüléskor betartandó idő és mélységi határokat.
Ha pedig átbillenünk dekós merülésben megmondja, hogy milyen mélyen mennyi időt kell eltöltenünk. Helyettesíti a táblázat használatát, és rugalmasabb, hiszen a nitrogén telítődéshez figyelembe veszi azt, hogy változó mélységben tanyáztunk és nem a max. mélységgel számol az egész merülés alatt.
Rengetek féle computer létezik, van pl. a levegő integrált ami a palack nyomását is képes mérni, vannak nem csak levegő hanem speciális gázok kezelésére is alkalmas computerek, és tudásban is hatalmas a szórás.

Konkrétumok: A finn Suunto gyár Vyper-e talán az egyik legjobb búvár computer. Tudásáról a weblapjukon bővebben lehet informálódni, röviden címszavakban: Képes műszer, levegős vagy nitrox üzemmódban működni, nagy és jól olvasható kijelzőjén minden megtalálható ami kell, akár a vízhőmérséklet is. A kezelése gombokkal történik, melyeket a víz alatt is használhatunk.
Teljes dekószámításra képes, előre jelzi az elérendő mélységet és az ott eltöltendő időt, és mindezt a legmodernebb RGBM algoritmus alapján tesz. Képes arra, hogy a merülési profilt figyelembe véve változtasson a dekó adatokon, adott esetben el is törli (ha sokat molyoltunk kisebb mélységben pl.). Háttérvilágítás, hangjelzés, bookmark elhelyezés merülés közben. 36 óra TELJES merülési profilt tárol 20mp-es mitavételezéssel (ez változtatható 10-20-30mp-re), amit meg lehet nézni a búvár computeren, de letölthető asztali számítógépre is.
Vannak ennél jobb búvárcomputerek is, de ebben az árkategóriában szerintem a legjobb vétel.

Link: A gyártó lapja, forgalmazza a Divex , saját Suunto Vyper oldalam