Első merülésünk Kecskés névre hallgatott, senki nem érti miért ( nagykép ) ... Az eligazítás meg az egész merülés egyébként úgy zajlott, hogy valaki kivitt minket a "merülőhelyre", megmutatta hol kell bemenni a vízbe, és hogy merre érdemes úszni. Ha végeztünk, a szálláson találkozunk. Srác el, mi kipakoltunk a kecskeszaros mezőre egy farakás mellé, "kapkodósan" röpke egy óra alatt felcuccoltunk némi szerelés után, és be a vízbe. Az érkezés helyén jól felkavartuk az aljzatot, de miután elindultunk már javult a helyzet. A felállás az volt, én elől tájolóval vezetek, a srácok mögöttem kicsit oldalt követnek. Próbáltam úgy úszni, hogy ne kavarjam nekik a vizet, de tekintve a vízmélységet ( volt, ahol 40cm-t sem haladta meg ) ez nem mindig sikerült.
Vízalatt a bedőlt fák között lavíroztunk jobb-rosszabb látás mellett, halak, sok növény, végül is szép volt, de egy kristálytiszta vízben -aminek lennie kellett volna- biztos sokkal szebb lett volna.
Merülés után vissza a szállásra, ahol felnyomták a palackokat majd "kapkodva" megebédeltünk. A több órás szieszta után - na, kéne már merülni, nem ? - megpróbáltam felverni a csapatot a döglésből, merüljünk !
Másodjára az Obert nevü helyen merültünk, alacsony vízszint ( néhol úgy kellett átmászni a bokáig érő vízben ) és tömény salátatál fogadott. A saláta alatt dús vízalatti növényzetet értek, tele jó kis halbúvó helyekkel, visszafele akkora csukát láttunk mint egy vonat ! Kicsit zavart, hogy kicsi volt a víz, és jó dzsuvásak lettünk az üledékes növényzeten átvágás miatt, de azért nem volt rossz merülés.