Első nap Rizzóval, a hajó DiveMaster-jével merültünk
négyen, Tamás és Anett Zoli két barátja párban, illetve mi Zolival.
Tamásék már száz merülés felett, Zolinak pár merüléssel volt több mint
nekem, tehát tapasztalattal nem volt gond. |
Sajnáltuk is, amikor kiderült, hogy többet nem merül - a hajón szolgáló
arabok ugyanis nem valami aktívak ha nincsenek noszogatva, ezért Rizzó
a többi napon a hajón marad, hogy minden rendesen haladjon. Ez persze
valahol érthető is, ismerve hogy milyen tempóban élnek. Fizetést tudtommal
csak a kapitány kap, a többiek csak a baksisból tehát a turisták jattjából
élnek. Próbáltak ezért némi segítséget adni, behúzni a szárazruhák és
egyéb hátulzippzárasokat, de nem igazán igényeltük. A legzavaróbb az volt
amit a palackkal műveltek. Jót akartak, de mindenkit idegesített amikor
a feljövetel után azonnal letépték az emberről a palackot, meg sem várva,
hogy lecuccoljunk, kifújjuk magunkat. Szenvedtek csak vele, a palacktartó
szíjat állandóan elállították és így sokkal tovább tartott az egész, mintha
levettük volna és ott szedik le. |