1. nap. A hajnali 1 órai lefekvés után érthető
okból nem akaródzott korán kelni, de azért 11 órakor megreggelizve,
becuccolva elindultunk valami búvár bázist keresni Zadarba. Mivel a
Divex-ben már elfogyott a Horvát merülési engedély hát itt kellett ezzel
szöszölni, ami nem várt nehézségekbe ütközött. |
Azért hihetetlen, hogy a búvárkodáshoz nélkülözhetetlen engedélyt ilyen nehéz beszerezni. Kisebb győzködés árán a boltos srác kicsit enyhült, és elintézte hogy az apja - aki mellesleg szintén CMAS instructor mint Ő - bemegy a város túlsó végén fekvő irodába, ahol is a hőn óhajtott engedélyek leledzenek. Nosza, odavágtatunk (ez már 12 óra), ahol további megpróbáltatások vártak ránk. A "NAUI kártya nem kártya mert nincs rajta sorszám" mizéria eljátszása után nagynehezen kiadta rá a kártyát, de a lejárt engedély kevés volt, egyik barátomnak vissza kellett mennie az otthon hagyott kártyájáért, mert nem hitték el, hogy nem malacért kapta az előző engedélyt. Szerencsére az én PADI advancedem megfelelt neki, azzal nem volt gond. No du. 1-re minden készen ált, hogy elinduljunk Pag szigetre merülni végre. Kb- fél órás autózás után megérkeztünk a szigetre. Festői környezet, háttérben hegyek, a szigeten egy erőd rom. A víz kristály tiszta, az idő jó, palackok tele, mi pedig már nagyon mennénk. |