|
Vasárnap reggel ledöcögtünk a bázishoz, ahol egy szimpatikus 40-es CMAS
instructor srác fogadott minket. A palackokat feldobtuk tölteni, majd
megnéztük a bárkát.
Egy halász hajó volt átalakítva, csak a fülke maradt meg, hátul szőnyeget
terítettek, körbe padok és a hajó fölött árnyékot adó ponyva. Kellemes,
sok hely a cuccok szerelésének, árnyék, hűtőtáska, halradar, rádió.
A vízbejutás/ kijövetel a hajó oldalán egy létra segítségével történik,
nem vészes. A töltés után elindultunk Goran, a vezetőnk által ajánlott
szigethez.
Néhány szó a bázisról. A Scuba Centar Pag névre hallgat, az egyetlen
a városban. Goran a tulaj, van egy nem túl működőképes weblapjuk www.scubacentarpag.hr
címen érhető el.
A merülés 20€ volt, de azt mondta normál esetben 25, és 5€
a nem búvároknak. Az árban a levegőtöltés van benne, de ólmot és palackot
is vinni kell. Egy 250L-es kompresszora van, aránylag gyorsan felfújja
a tankokat. A hajóról, ami egyébként Orca névre hallgat meg már írtam.
Csinál sima hajókázásokat is, van halpiknik útja, fürdés, hajózás és
kaja egy halászfaluban friss halból.
Első merülésünk Maskalic sziget körül volt, körbe úsztuk az egész
kócerájt. Zozó bá' talált rögtön az elején egy polipot, láttunk cápa
tojásokat, rákot, és a vadi új canon digitális fényképezőm víz alatti
tokjának "száraztesztje" utolsó szakaszát is megejtettem,
30m-en végignyomkodtam mindent, vízálló, mehet bele a fényképező. Szép
falak, élővilág, jó hely volt.
A merülés után átugrottunk a szemközti parthoz, ahol egy hangulatos
apró kavicsos, majdnem homokos part volt, némi nudizó némettel, de ez
mind semmi ( öregek voltak és kövérek :) ), volt egy édesvizű
forrás, iható vízzel. Goran megtankolta a pille palackjait, mi is megkóstoltuk
óvatosan. Finom, friss, hideg víz, később még többször visszajártunk
ide vízért.
Nagyon szép partszakasz, elég népszerű a környéken, Goran szerint sok
lány vesztette el szüzességét ott :D Ki lehet menni nomádkodni, víz
van, hal van, egy sátor kell és csók.
Zozóval elmentünk sznorizni, na gondoltam jó lehetőség tesztelni élesben
a tokot, betettem a fényképezőt, alá pedig egy páramentesítő zacsit,
hogy a hőmérsékletesés miatti párát felszívja a tokon belül. Sajnos
ezt nem kellett volna, kicsit elcsúszott a cucc az előre kitalált helyről,
és annyira megemelte a gépet, hogy a tok nem zárt rendesen, amit nem
vettem észre. Csak a felszínen úsztam vele, de így is mire észrevettem
már teljesen elázott a fényképezőgép. A sós víz pedig nem kíméli az
elektronikát sajnos, úgyhogy a gépnek annyi. Egy nyamvadt képet sem
tudtam készíteni vele :(
Miután kibúslakodtam magam átmentünk a második
merülési helyre, a róka barlanghoz. Egy normál nem túl széles barlangbejárat
tetejéből egy csodálatos hatalmas terem nyílik ( a többiek észre
sem vették, úgy rángattam őket egyesével vissza ) szikla lemezekkel,
aláhajlásokkal és az egésznek felszíni kijárata van. A róka lyukon betűző
nap csodálatos fényeket varázsolt a barlangba, a szívem szakadt meg,
hogy nem tudtam lefotózni.
Miután kigyönyörködtük magunkat megkerestük a másik barlangot is, egy
szűk átjáró személyében. Közepes élővilág, de az a barlang csodálatos
volt.
Este konzerv kaja.
|
