Másnap igazi búvárhoz méltóan hajnalban kiugrottunk az
ágyból, lerobogtunk a vízpartra, hogy még a felkelő napot megelőzve
a víz alól csodálhassuk a napfelkeltét. Hát igen, na ez az ami nem így
történt.
9 óra körül elkezdődött ébredezni a társaság, majd röpke egy órás tanácskozás
után kizavartuk a csípát a szemünkből azzal, hogy el kéne már menni
kaját venni. Így esett, hogy egy nagy bevásárlás után elég későn érkeztünk
le a partra, mostmár rutinosan az előző napon felfedezett jobb oldali
részre. Palack töltés, közben reggeli elpusztítása és büfizés után felcuccoltunk,
és irány a víz.
Mivel előző nap a Zsolti-ZoZo páros nem lelte meg a kidőlt fát, aznap
együtt maradtunk négyesben, és így merültünk.
Természetesen a fát megleltük, most egy csuka az ágak között tanyázott
úgy elrejtőzve, hogy alig lehetett észrevenni.
Én találtam még egy angolnát, de sajna a többiek lemaradtak róla.