Az egész társaságból csupán ketten voltunk vizsgázott búvárok
egy angol sráccal, így vele buddy-ztam, a többiek snorkeleztek és egy
páran bemutató búvárkodást csináltak ( vizsga nélkül, kézenfogva lehet
merülni ).
Előtte eligazítás, kis térkép mi merre van, hol mit találunk, aztán magamra
kaptam a BCD-t és már ugrás is a vízbe. Ez volt az első olyan merülésem,
amikor nem volt rajtam wetsuit, egyszerűen rösteltem volna, ha a 27 fokos
vízben búvárruhát húzok, így csak egy fürdőnadrág és a legrosszabb pólóm
volt rajtam, ez minden.
Nem is csalódtam, szuper volt, egyáltalán nem fáztam, csak a póló zavart
egy kicsit, mert állandóan ki-be jár a víz benne :-) A víz nem túl mély,
14 méter volt a maximum mélység, de ez elég is, mert a kis polipok amelyek
a reef szivárvány minden színét adják csak a felső 20 méteren tanyáznak,
lejjebb már sötét van nekik. Amúgy elég igényesek, sok fény kell nekik,
kristálytiszta víz és ha jól emléxem 21 fokos víznél hidegebbet nem szeretnek.
Több mint 50 percet búvárkodtunk, ugye a sekély vízben jól fogyaszt az
ember, szerencsére az angol srác szintén jó volt, bárra pontosan egyformát
fogyasztottunk, és jól merült a srác, figyeltünk egymásra, egyszóval tökéletes
merülőtárs volt, talán Jan volt még hozzá hasonlóan kellemes még NZ-on.
|