Mindjárt az első pár percben kaptunk egy harmadik buddy-t is egy Napoleon Maori Wrasse személyében, ez egy baromi nagy ( méter körüli ) kék és barátságos hal, állandóan ott sertepeltélt körülöttünk, jópárszor a szívbajt hozta ránk amikor a hátunk mögül áthúzott az arcom előtt 2 centivel. Rengeteg színes, szagos, szélesvásznú halat láttunk, asszem beruházok egy halkatalógusra, mert már unom hogy nem tudom az állatok nevét. Szóval rengeteg kisebb és nagyobb hal, és hát a korallzátony, az valami fantasztikus. Ezerféle formáció ezerféle színben, mint egy varázserdő, fantasztikus volt. Fent a hajón a DiveMaster mutatott egy barlangot a térképen, azt is sikeresen megtaláltunk, nem volt nagy kb. 2 méter mély L alakó barlang, viszont elég szűk volt. Csak beusztunk, 90 fokos forduló felfelé és fent ki, de kis színt vitt az unalmas merülésbe :-) |
Szóval az egész szuper volt, visszafele kicsit elbizonytalanodtunk
hol is a hajó, de szerencsére csupán csak azt hittük rossz helyen járunk,
de ott voltunk 10 méterre az indulási ponttól. A látótávoltság olyan 10-15
méter körül volt, szóval nem rossz de láttam már jobbat is, sajnos ebben
az évszakban nem annyira kristálytiszta a víz, mint egyébként. A rendes
50 bar levegőt bennehagytuk a palackban ahogy illik, úgy tűnik egyre jobb
a fogyasztásom, simán lent maradok több mint egy órát az ilyen 10-15 méteres
mélységekben 200 bar-ral, ami szerintem nem rossz egy 27 merüléses búvártól,
nem ? |