A fal tényleg nem volt rossz, de éjszaka jobban tetszett mindenkinek, a környéke ellenben a szokásos sivatagos, és még polipot sem találtunk. A kövek közt a szokásos sün és csillag karöltve a bedobált szeméttel.
Másik merülésnek még adtunk egy esélyt ennek a résznek, bár csak hárman de nekivágtunk nyílegyenest be a középre, hátha. No, kár volt. Sivatag, és vészesen csökkenő látótávolság, a merülés végén még a bóját is keresni kellett - sebaj, legalább gyakoroltuk a vízalatti keresést. Látótávolságra egymástól a feltételezett irányba megindultunk, és lám meg is lett a bója. Kijövetel után rövid tanakodás. A két "öreg" búvár már leginkább feladná, de mi ketten ZoZo-val lelket vertünk beléjük - menjünk vissza az első helyre és nézzük meg a kissé beljebb lévő öblöt ! Igaz, hogy sziklát kell mászni, dehát majd csak túléljük valahogy.
No ez végre felvillanyozta őket is, becuccoltunk az autóba és az első napból okulva 16 óra körül (első nap akkor volt sodrásmentes a víz) felrobogtunk a hegytetőre.