![]() |
|
4. nap persze mindenki mint a mosott sz*r. Első
merülés a Clam Gardeens volt, hatalmas de tényleg iszonyat nagy kagylókkal,
eddig is láttunk szép nagy kagylókat, kb. fél méteres volt a legnagyobb
ezek a reef normál élővilágához tartoznak, de itt méter felettiek voltak,
eszméletlen, egy ilyen kagylóból akár asztalt is lehet csinálni. |
A nevét amúgy egy Steve nevü búvárról kapta aki itt halt
meg, egy emléktábla örzi a nevét. Következő dive site nekem jobban tetszett,
a hangzatos Temple of DOOM névre halgatott, egy hatalmas szikla lapos tetővel
kb. 3-4 méterrel a víz alatt. A szikla oldala nem volt valami extra, persze
szép volt, de az igazi szuper a tetején lévő fennsík volt, láttunk skorpion
fish-t, bohóchalat, de maga a "táj" is fennséges volt, nehéz választanom
hogy ez vagy a Cod hole volt-e a legszebb, talán 50-50. Utolsó merülés megint
éjszakai volt, a helyszín a BEER GARDEN névre hallgatott persze csak poénból
elkeresztelve. Találtunk két hatalmas, de tényleg hatamas szerintem 1.5 méter feletti óriás teknőst a homokban szunyálni, az egyiket szegényt a társam felébresztette, a hatalmas állat kecsesen felemelkedett majd elúszott a sötét tenger egy kevésbé búvárlátogatotta helyére. Találtunk egy apró 20 centis ráját is, de a kedvencem a parrot fish volt. Ott aludt a korallok alatt egy homokgödörben, körülötte "hálózsák". Nem igazán értem miért, de elalvás előtt egy levegő buborékot képez maga körül, mint a vizipók kristálypalotája a mesében, egy pici homokot hordott rá a tenger épp csak annyit, hogy lásd a "hálózsákot", fantasztikus volt, ilyet még nem láttam - sőt még nem is hallottam. |