Egyiptom, 2003 szeptember Már az év folyamán bennem volt, hogy ősszel, lehetőleg szeptember végén - amikor a levegő és a tenger még meleg, de már nincs szezon - el kéne menni valahová egy nagyobb lélegzetű túrára. Ilyenkor az árak alacsonyak, és a tenger még nyugodt. Nyár végére egy Vörös tengeri szafari kezdett körvonalazódni, végül a Seawatch DC. által küldött újságban találtam egy "mély déli szafari"-t aránylag jó áron. Nagyon vonzott a túrában, hogy Kairói érkezéssel megyünk, ahol lesz lehetőség piramist nézni - ez a dolog ugyanis a távolság miatt az eddigi Hurghadai, Sharm-i túráknál mindig kimaradt. Az indulás előtti héten befizettem mindent, bár erősen rezgett a léc, mert a hétvégén csúnyán megfáztam, de hátha meggyógyulok - gondoltam naivan. Péntek délelőtt indulás után zökkenőmentes érkezés Kairóba, a reptértől 5 percre lévő Novotel hotelbe. Szoba elfoglalás után a medence mellett szerveződött - az akkor még ismeretlen társak által - egy városlátogatás, melyhez szobatársammal, Palival csatlakoztunk is. Fogtunk egy taxit, hosszas alkudozás után elég jutányos áron bevitettük magunkat a városba, első megálló a piramisok. Este ugyanis itt fény és hangjáték szórakoztatja a turistákat, hát nézzük meg! Megérkezvén a több mint egy órás út után ( Kairó nagyváros ám, 13M lakosa van ) pont a fényjáték bemelegítő mozzanatai kezdődtek, időben voltunk. Egyik társunk már járt itt, Ő ajánlotta, menjünk be a piramisokkal és a szfinx-szel pont szemben lévő Pizza-hut-ba, az emeletről pont látjuk a mókát és közben vacsi is letudva. Betérvén, az arabok felajánlották, némi helyi fabatkáért cserébe a rendelés után felengednek a tető teraszra, ahonnan páholyból nézhetjük az eseményeket. Így is lett, istenkirány helyünk volt, a fényképezőgépeket is le tudtuk támasztani a korlátnál, és a fényjátékot pizzázva, iszogatva szuper körülmények között élvezhettük. Jobb helyünk volt mint azoknak akik befizették a belépőt, nagyon tudom ajánlani minden arra tévedőnek, hogy válassza a fényjáték megtekintésének ezen módját. Valószínű nem mi voltunk az egyetlenek, akiknek ezt felajánlották, mert fönt asztalok, székek voltak. A fényjáték után kicsit sétáltunk a környéken, vettünk pár alapvető helyi gyógyszert, erről külön cikkben írok, érdemes elolvasni! majd a taxink megérkezése után irány a bazár. Ott egy órácskát sétáltunk így este 11 körül a még nyüzsgő piacon, volt aki vásárol, én csak nézelődtem, fotóztam, élveztem a hely hangulatát. Másnap tervezett program volt, a túra árában benne volt
egy transzfer a piramisokhoz és a Kairó Múzeumhoz, ezt ki is használtuk.
Először
visszamentünk a piramisokhoz, ahová vezető úton persze feltétlen be
kellett térni a taxisok közeli rokona által üzemeltetett Papirusz Múzeumba.
Mivel ebből már megjöttem Luxor-ban ( drága ) a készítést már
láttam és meséltem is
róla, ez kihagyom most. Ezután átmentünk a Kairó Múzeumba, ahol a papirusz boltos 2 órás tökölésnek köszönhetően csak szűk kétórányi időnk volt, a repülő nem vár. Igazából ez elég is volt, bár mindenki azt mondta, erre egy nap kell. Azért ez idő alatt kényelmesen végig sétáltuk, fotóztunk, megnéztünk mindent. Igazából a harmincadik szarkofág után a harmincegyedik már nem hozott annyira lázba, és a több ezer szobor is kezdett egyhangúvá válni, úgyhogy a két óra pont elég volt. A Tut Ankh Amon (Tutankhamon) kiállítás meseszép, és döbbenetes az egész múzeumban található gazdag kiállítási anyag, a 20Le-s belépő nem pénz érte, nagyon ajánlom mindenkinek.
|
||||||
|
||||||
|
