Második merülésen találtunk két szép barlangot, rengetek
szivacsot és lágykorallt, tömérdek halat a meredek fal körül, szép merülés
volt. Terveztünk egy harmadik merülést is, de nem volt nálunk elég benzin
a palack töltéshez, és a hullámzás is beindult így haza indultunk.
Második nap egy közelebbi szigetet céloztunk meg, a Maun-t. 40 perc
hajókázás után a Drazica öbölben horgonyoztunk le, mert Anté értesülései
szerint itt akad egy roncs. Lemerültünk, majd 2 csapatra szakadva mi
balra, Zsoltiék jobbra elindultunk. Mi voltunk a szerencsések, mert
pár perc merülés után kirajzolódott előttünk a valaha jobb időket is
megélt hajó roncsa.
Eléggé szét volt szóródva, de azért elég látványos volt így is, nevét
sajnos nem tudjuk így a Drazicai roncs-ként vonult be naplómba. Tovább
úszva belefutottunk egy kalmárpárba, egyikük egészen közel engedett
magához, bár megérinteni nem hagyta magát. Visszafelé elúsztunk egy
vízalatti kerítés mellett, valószínűleg egy beszakadt háló lehetett
valaha.
Második merülésül a később kedvenc helyünkké vált Koranski Porat öblét
szúrtuk ki.