Jó szokásomhoz híven minden interneten elérhető írást ( azt a kettőt ) átolvastam, végigböngésztem a térképet, kellően ráizgultam a mélységre és a várható valódi nulla látótávolságra és az esetleges narkózisra, így aztán lelkileg-testileg "felkészülve" érkeztem meg reggel 9-re a búvárbázisra. Útközben felszedtem Czene és Zizi barátomat, akik szintén a barlang felfedezésére készültek. Répa kedves barátom már várt minket, így aztán gyorsan becuccoltunk.
Pár percre ránk befutott Attila, a leendő társam és vezetőm. Kedélyesen elbeszélgettünk a búvárvilág dolgairól, közben a felszerelést állítottuk össze. Ezen a merülésen megint egy újabb konfigurációt próbálhattam ki, dupla palack de nem a szokásos háttámlával hanem jacket-re szerelve. Férfiasan bevallom, el nem tudtam képzelni hogy fog ez működni, és bár fél óra pántállítgatás után már Répával ketten oda tudtuk rögzíteni Fecó barátom jacket-jéhez a két 7l-es vékonyka palackot nem éreztem elég biztonságosnak a rögzítést.