Pár órás utazás után elsőre megtaláltuk a lejárót, melyen
kisebb nehézségek árán de azért baj nálkül leértünk a vízpartra. Az
út földes, szép nagy gödrökkel megtűzdelve, és a pár napos esőzéstől
felázva - hárman navigáltunk, egy vezetett - bejutottunk. Esős, szeles
idő fogadott a tóparton, de a kezdeti lelkesedés tartotta bennünk a
lelket, palackok tele, cuccok kidobálva a Scenic-ből, kis súlyelosztás
és már csobbantunk is a vízbe. A partközelben szép tisztának tűnt a
víz, de azért beúsztunk pár tíz métert, majd merülés.
Döbb. Látótávolság nulla, és mivel nekem a mélységmérő nélküli felszerelés
jutott ( ilyent tudtunk csak kölcsönözni ), hát teljes zavarodottság
lett úrrá rajtam. Azt sem tudtam, süllyedek vagy zuhanok amíg aztán
pár másodperc múlva ( nekem hosszú perceknek tűntek ) paff, becsapódtam
az iszapba. Hát nagy port vertem fel :-)